1.§

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség jogállása

1.  A Szövetség neve: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség

2.  A Szövetség rövidített neve: CSAOSZ

3.  A Szövetség jogállása:

A Szövetség a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

A Szövetség a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A Szövetség vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

A Szövetség tagja vállalkozás, egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet.

A Szövetség tagja természetes személy nem lehet.

4. A Szövetség székhelye: 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 14. fsz. 7.

2.§

A Szövetség célja

1. Szervezi és összefogja a csomagolószereket és -gépeket gyártókat, felhasználókat, forgalmazókat, továbbá oktató, kutató, fejlesztő intézményeket, a csomagolással foglalkozó vállalkozásokat.
2. Érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti és képviseli.
3. Elősegíti a vállalkozások hatékony működését, az információáramlást, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat és a szakterület fejlődését.
4. Elősegíti az ellátási lánc hatékonyságának növelését, az azonosítási és a rendszerek fejlesztését és elterjesztését.
5. Elsősorban a csomagolási hulladékok körében – szemléletformálással, tanácsadással hozzájárul a környezetvédelmi szempontok érvényesítéshez, társadalmi szerepvállalása alapján mind a tagjai körében, mind azokon kívül.

3.§

A Szövetség feladatköre

Szakterületén – ideértve a csomagolószerek és -gépek gyártását, forgalmazását, felhasználását, továbbá a csomagolással, ellátási lánccal, logisztikával kapcsolatos tevékenységeket a
kutatásfejlesztéstől az értékesítésig – ellátja az érdekképviseleti, érdekegyeztető, szolgáltató és kapcsolattartó feladatokat.

1. Az érdekképviselet keretében:
   1. Kezdeményezi, koordinálja, szervezi a Szövetség tagjainak, illetve szakmai csoportjainak összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, amelyek a szakterület presztízse, a
      tagok érdekei érvényre juttatása körében bármely téren felmerül.
   2. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakterületét érintő általános és alapvetően parlamenti döntések, fejlesztési programok és a szabályozók tervezeteivel kapcsolatban. Állásfoglalásairól a gazdaságirányítási szerveket és társadalmi szervezeteket ez utóbbiak közül, különösen azokat, amelyeknek tagja – tájékoztatja.
   3. Gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik.
   4. A Szövetség tevékenységi körébe tartozó bármelyszintű jogszabállyal kapcsolatban (pl. csomagolás, ellátási lánc, logisztika, környezetvédelem, minősítés stb.) egyeztetett véleményt alakít ki, állást foglal és fellép a tagok érdekeinek védelmében. Kezdeményezi az érdekükben álló új jogszabályok megalkotását, vagy a tapasztalatok alapján meglevők felülvizsgálatát, módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.
   5. Részt vesz azon társadalmi szervezetek állásfoglalásainak, szakmai javaslatainak megalapozásában, amelynek tagja.
   6. Munkáltatói érdekképviseleti tevékenysége keretében ellátja a tagok munkáltatói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait és felhatalmazás alapján középszintű megállapodásokat köt.
   7. Közreműködik a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elvének megfelelő gazdasági környezet megteremtésében, így pl. az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésében és elősegítésében.
   8. Részt vesz a természeti erőforrások megőrzésében, fenntartásában, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
   9. Közreműködik a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésében, károsodásának megelőzésében.
   10. Az érdekegyeztetés területén:
   11. Elősegíti a tagok közötti együttműködést.
   12. Információs egyeztető, döntés-előkészítési együttműködést épít ki és tart fenn az állami szervekkel (minisztériumok, kormányszervek, országgyűlési szakbizottságok) társadalmi és gazdasági érdekcsoportokkal, érdekképviseleti szervekkel mindazon kérdésekben, amelyekben a szakterület érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.
   13. Szolgáltató és kapcsolattartó feladatai keretében:
2. Kapcsolatot tart belföldön minden olyan szervezettel, amelyek az érdekképviselethez és érdekegyeztetéshez szükségesek.
3. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében segítséget nyújt tagjai számára külgazdasági kapcsolataik fejlesztésére, új üzleti lehetőségek feltárására, üzletember-találkozók, külföldi gazdasági napokon való részvétel, tanulmányutak, kerekasztal-megbeszélések, közös kiállítások szervezésével, cégmegkeresések közvetítésével.
4. Kapcsolatot tart a szakterület nemzeti és nemzetközi szövetségeivel, és tagjait képviseli.
5. Elősegíti a K+F intézmények, tanszékek, laboratóriumok és vállalatok közötti információáramlást és a tudományos kutatás – műszaki fejlesztés – eredményeinek cseréjét.
6. Egyéb szolgáltatásokat nyújt a tagvállalatok igényei szerint, nevezetesen:
7. számítógépes adatbankot épít ki és működtet a szakmabeli anyagokra, gépekre, eszközökre, berendezésekre;
8. szabvány, előírás-, illetve jogszabálygyűjteményt állít össze és gondoz;
9. szakirodalmi szolgáltatásokat (irodalomkutatás, cikkmásolatok stb.) nyújt;
10. szaktanácsadást végez;
11. szakmai továbbképző tanfolyamokat, gyártó-felhasználó konzultációkat szervez;
12. szimpóziumokat, konferenciákat szervez;
13. fejlesztési management szolgáltatásokat nyújt (időszerű fejlesztési célokról, előkészítés alatt álló, illetve folyó beruházásokról rendszeres informálás, fejlett meg-oldásokkal összefüggő rendszeres áttekintés stb.);
14. egyéb: a tagok által igényelt, de térítéses szolgáltatásokat végez (pl. marketing
    piackutatás);
15. vállalkozásokban vesz részt.
16. Szakfolyóiratot, szakkiadványokat jelentet meg, rendszeresen informálja a sajtót a szakterület eseményeiről.

4.§

A Szövetség tagsága

1. A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető.
   A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet. [2011. évi CLXXV. törvény 4. § (3)]. A tagság rendes tagokból és pártoló tagokból áll.
2. A Szövetség rendes tagja az lehet, aki a jelen Alapszabály 4. § 1. pontja második mondatában foglaltaknak megfelel és az Alapszabályt magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja.
3. A pártoló tagsági viszony az Elnökséggel kötött megállapodás alapján jön létre, a megállapodás megkötését követő év december 31. napjáig. A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag a Szövetség közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tagsági viszony a pártoló tag és az Elnökség megállapodása alapján meghosszabbítható.
4. A Szövetség rendes tagjai éves tagdíjat fizetnek. A naptári év első félévében történő belépés esetén a tag teljes évi tagdíjat, a második félévben történő belépés esetén fél évre esedékes tagdíjat köteles fizetni.
5. A Szövetség tagjai sorába a belépés a Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a Szövetség Alapszabályát és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit magára nézve kötelezőnek elismeri. A tagság a nyilatkozatnak a Szövetség elnöksége részéről történő elfogadásával kezdődik.
6. A tag kilépési szándékát a tárgyév április 30-ig, illetőleg október 31. napjáig köteles az elnökségnek írásban bejelenteni. Az elnökség az április 30-ig beérkezett bejelentéseket a tárgyév június 30., az október 31-ig beérkezett bejelentéseket pedig december 31. napjával veszi tudomásul.
7. A tagsági jogviszony megszűnik
8. a) a tag kilépésével;
9. b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával;
10. c) a tag kizárásával;
11. d) a tag jogutód nélküli megszűnésével.
12. A tag tagsági jogviszonyát a Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépési szándékát a tárgyév április 30-ig,
    illetőleg október 31. napjáig köteles az elnökségnek írásban bejelenteni. Az elnökség az
    április 30-ig beérkezett bejelentéseket a tárgyév június 30., az október 31-ig beérkezett bejelentéseket pedig december 31. napjával veszi tudomásul.
13. A tagsági jogviszony felmondása: ha a tag nem felel meg a jelen Alapszabály 4.§ (3) pontjában meghatározott feltételeknek, a Szövetség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Szövetség közgyűlése dönt.
14. A tag kizárása: A tagnak jogszabályt, a Szövetség Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely szövetségi tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A közgyűlés a kezdeményezés hozzá történő beérkezését követő első ülésén köteles 3 tagú Etikai Bizottságot a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjai közül választani. Nem lehet az Etikai Bizottság tagja az a tag, aki ellen a bejelentés érkezett. Az Etikai Bizottság a megválasztását követő 15 napon belül elnököt választ, majd további 30 napon belül megvizsgálja a bejelentést. Amennyiben az Etikai Bizottság a bejelentést megalapozottnak tartja az eljárás alá vont tag egyidejű írásbeli értesítésével – mely tartalmazza az eljárás megindítására okot adó körülményt és sérelmezett magatartást is, – megindítja az eljárást, ellenkező esetben a bejelentő egyidejű írásbeli értesítésével megtagadja az eljárás megindítását. Amennyiben az Etikai Bizottság megindítja az eljárást, további 30 napon belül köteles az eljárás alá vont tagot ülésén meghallgatni, ahol lehetőséget kell adni a tagnak arra, hogy védekezését és álláspontját kifejtse. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van. Az ülés időpontjáról az eljárás alá vont tagot legalább 8 nappal korábban írásban kell értesíteni azzal, hogy védekezését és álláspontját írásban ezen határidőn belül is előterjesztheti. Amennyiben ülés megtartására kerül sor, úgy arról azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők személyét, és az elhangzottak rövid lényegét. Az eljárás alá vont tag kérésére szószerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet 3 pld-ban kell elkészíteni és valamennyi jelenlévőnek alá kell írni. A jegyzőkönyv egy példányát az eljárás alá vont tagnak azonnal át kell adni. Az Etikai Bizottság működésének tárgyi és személyi feltételeiről a Szövetség köteles gondoskodni.

Az Etikai Bizottság határozatát az eljárás alá vont tag meghallgatását vagy írásbeli védekezését tartalmazó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül ülésen, 2/3-os döntéssel hozza meg.

Az Etikai bizottság döntései következők lehetnek:

• megszünteti az eljárást, vagy
• javaslatot tesz a közgyűlés részére a tag kizárására.

Az Etikai Bizottság határozatát 8 napon belül köteles megindokolva az eljárás alá vont személynek és a közgyűlésnek megküldeni. A közgyűlés az Etikai Bizottság határozatának beérkezését követő ülésén dönt a tag kizárásáról.

11. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az
    indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
12. A kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget a jelen Alapszabály nem biztosít.
13. §
14. A Szövetség rendes tagjának jogában áll képviselője útján:
    1. a Szövetség közgyűlésein részt venni,
    2. megválasztása esetén a Szövetség testületeiben tisztséget viselni,
    3. közgyűlés és elnökségi ülés összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni,
    4. a közgyűlést és a Szövetség elnökségét javaslataival, kezdeményezéseivel megkeresni,
    5. a szövetségi ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában egy szavazati joggal részt venni,
    6. a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni,
    7. a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,
    8. a szövetségi tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain feltüntetheti.
15. A Szövetség rendes tagjának kötelessége:
    1. a Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni,
    2. a Szövetség Alapszabályát és a szövetségi ülések határozatait betartani, ajánlásait
       figyelembe venni,
    3. a Szövetség munkájához szükséges – a vállalkozási titkot nem sértő információkat rendelkezésre bocsátani,
    4. gazdálkodói munkájában a Szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni,
    5. a Szövetség által meghatározott etikai normákat betartani,
    6. az éves tagdíjat befizetni.
16. A Szövetség pártoló tagjának jogai és kötelezettségei:
    1. A pártoló tag ebbéli jogviszonyának meghosszabbítását a tárgyév december 15. napjáig az Elnökséghez intézettírásbeli nyilatkozatával kezdeményezheti.
    2. A pártoló tag írásbeli jelentkezését köteles minden naptári évet megelőző év december hó 15. napjáig az Elnökséghez intézett nyilatkozattal megerősíteni.
    3. A pártoló tag jogosult a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni a rendes tagokra megállapított feltételekkel.
    4. A pártoló tag szövetségi pártoló tagi minőségét jogosult feltüntetni.
    5. A pártoló tag a Szövetség közgyűlésén részt vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik.

6.§

A Szövetség szervezete

A Szövetség szervei:

• a közgyűlés,
• az Elnökség,
• a Felügyelőbizottság,
• a munka- és szakbizottságok, egyéb szervezetek,
• az Ügyvezető főtitkár.

1. A közgyűlés
2. A Szövetség döntéshozó szerve a közgyűlése, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll. A közgyűlést évente legalább egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni.

A közgyűlést az Elnökség hívja össze.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

1. a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy
3. a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az e célból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

2. A tagok részére a közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet és az írásos előterjesztést legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt, elektronikus úton – vagy ha a tag elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, részére ajánlott postai küldeményként – kell megküldeni.
3. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 naptári napon belül a tagok és a szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől – az Elnökségtől – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
5. az Alapszabály módosítása;
6. a Szövetség egyesülésének és szétválásának elhatározása;
7. a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
8. az éves költségvetés elfogadása;
9. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
10. a Szövetséggel munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő munkaszerződésének megkötésére, módosítására és megszüntetésére az Elnökségnek, az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az Elnöknek felhatalmazást adni;
11. az olyan szerződés megkötése jóváhagyásának az Elnökség hatáskörébe történő delegálása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, és nem tartozik a Szövetség cél szerinti tevékenységi körébe; a Szövetség cél szerinti tevékenységi körébe tartozó ezen szerződések megkötését a közgyűlés az ügyvezető főtitkár hatáskörébe delegálja;
12. a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről hozott elnökségi döntés jóváhagyása;
13. a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása(ára az Elnökségnek felhatalmazást adni);
14. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítására az Elnökségnek felhatalmazást adni;
15. a Szövetség céljának módosítása;
16. döntés a Szövetség megszűnéséről;
17. a végelszámoló kijelölése;
18. a tagsági viszony felmondása;
19. döntés a tag kizárásáról;
20. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagoknak több, mint a fele jelen van.
21. A közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza.
22. Szavazategyenlőség esetén a szavazást haladéktalanul meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
23. Az 1/4/1 és az 1/4/2. pontokban foglaltak jóváhagyásához a jelenlévők háromnegyedes többsége kell.
24. Az 1/4/11., és az 1/4/12. pontok esetén a közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
25. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlést az eredeti időpontot legalább 3 és legfeljebb15 nappal követő időpontban kell megtartani, s mely megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha erre az eredeti közgyűlési meghívóban a tagok figyelmét felhívták.
26. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját a meghívóban közölni kell.
27. A közgyűlés ülései nyilvánosak.
28. A tagok 20%-a is kezdeményezheti az Elnökségénél rendkívüli közgyűlés összehívását az ok és cél megjelölésével.
29. Az Elnökség a kezdeményezés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni.
30. Amennyiben az Elnökség ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a kezdeményező tagok saját maguk jogosultak a rendkívüli közgyűlés összehívására a jelen §-ban meghatározott módon.
31. A közgyűlést elsősorban a Szövetség székhelyére, – vagy célszerűségi okok miatt, pl. egyéb rendezvényhez kapcsolódóan – más, de Magyarország közigazgatási területére lehet összehívni.
32. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a (rangidős) társelnök vezeti, aki egyben az ülés levezető elnöke is. A közgyűlés megnyitását követően a közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok képviselői vagy a Szövetség jelenlévő alkalmazottai közül egy fő jegyzőkönyvvezetőt, valamint a jelenlévő szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok képviselői közül két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
33. A közgyűlés megnyitását követően – amennyiben a napirendi pontok ezt indokolttá teszik–, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok képviselői közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság feladata az Elnökség, a Felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló megválasztására irányuló szavazás lebonyolítása, a szavatok megszámlálása, továbbá amennyiben írásbeli szavazásra kerül sor, a szavazólisták és szavazólapok előkészítése, az írásbeli szavazás feltételeinek meghatározása és biztosítása (pl. szavazóhelyiség, szavazóurna), valamint az írásbeli szavazatok összesítése, és a szavazás eredményének ismertetése.
34. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az ülést levezető elnök, a közgyűlés által választott jegyzőkönyvvezető és a két jelenlévő tag, mint jegyzőkönyv-hitelesítő írnak alá.
    A jegyzőkönyvet legkésőbb a közgyűlés időpontját követő 15 napon belül el kell készíteni.
35. A közgyűlés határozatait a Szövetség – kivonat formájában – a www. csaosz.hu honlapján teszi közzé a közgyűlés időpontját követő 60 napon belül.
36. Ülés tartása nélküli elektronikus üzenetváltással (e-mail) történő döntéshozatal

A Szövetség rendes tagjai a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben ülés tartása nélküli elektronikus üzenetváltással (e-mail) is döntést hozhatnak. Az ülés tartása nélküli elektronikus üzenetváltással (e-mail) történő döntéshozatal kizárt a jelen Alapszabály 6. § 1. A közgyűlés fejezete 4. pontjának 2., 4., 5., 11., 12. és 13. alpontjaiban meghatározott kérdésekben.

Az ülés tartása nélküli elektronikus üzenetváltással (e-mail) történő döntéshozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a Szövetség rendes tagjai részére történő megküldésével kezdeményezi.

A Szövetség rendes tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

Elektronikus úton csak akkor lehet határozatot hozni, amennyiben valamennyi tag számára biztosított az elektronikus út és amennyiben a szavazati joggal rendelkező tagokat kétséget kizáró módon be lehet azonosítani.

Az ülés tartása nélkül elektronikus üzenetváltás során igazolható módon történő kézbesítés a határozat tervezetének a tag bejelentett elektronikus levelezési címére történő kézbesítése azzal, hogy annak visszaigazolásra kell kerülnie (elektronikus tértivevény).

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során Ptk-nak és Civil tv-nek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az
Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha Közgyűlés bármely tagja az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.

A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható:

1. a tag személye (név, anyja neve, lakóhelye),
2. a szavazásra bocsátott határozat tervezete
3. és a határozat tervezetre adott szavazat.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő öt napon belül – ha a Szövetség valamennyi rendes tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított öt napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a közgyűlés tagjaival.

A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

22. Közgyűlés tartása elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével

A közgyűlés úgy is megtartható, hogy azon a Szövetség rendes tagjai nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem olyan valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt és gyakorolják tagsági jogaikat, amely biztosítja a tagok közötti párbeszédet, vitát, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt (konferencia közgyűlés). Nem alkalmazható olyan elektronikus hírközlő eszköz, amely a tagok egy része számára a joggyakorlást megnehezítené vagy ellehetetlenítené, illetve nem teszi lehetővé a közgyűlésen részt vevő személyek személyazonosságának megállapítását.

A közgyűlésen használni kívánt, jelen Alapszabályban foglalt feltételek biztosítására alkalmas, képet- és hangot egyidejűleg továbbítani képes elektronikus hírközlő eszközt, illetve alkalmazást a közgyűlési meghívóban kell meghatározni.

A tagok szabadon dönthetnek saját részvételük módjáról, ennek megfelelően a konferencia közgyűlés megtartható valamennyi részt vevő személy elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenléte (online ülés), vagy a részt vevő személyek részben személyes, részben elektronikus hírközlő eszköz útján való részvételével (vegyes ülés) is.

Azoknak a tagoknak, akik a közgyűlésen személyesen nem kívánnak vagy nem tudnak részt venni, az elektronikus hírközlő eszköz útján történő részvételi szándékukat a közgyűlés előtt legalább 3 nappal korábban, írásban be kell jelenteniük a Szövetség részére.

A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz útján résztvevő tagok személyazonosságát a levezető elnök a közgyűlés megnyitása előtt azonosítja és ellenőrzi, a közvetített képmás, illetve hang alapján vagy nyilvántartott adataik egyeztetésével. A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő tagok személyazonossága ellenőrzésének megtörténtét a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő tagok az elektronikus hírközlő eszköz útján adják le szavazatukat, a szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.

A közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével résztvevő tagok az őket megillető felszólalási és javaslattételi jogukat az elektronikus hírközlő eszköz útján gyakorolják.

A konferencia közgyűlés jelenléti ívén az elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő személy saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A konferencia közgyűlésre egyebekben a jelen Alapszabály 6.§ 1.1.-1.20. pontjaiban rögzített közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy online ülés esetében az ülésről készült jegyzőkönyvet a Szövetség Elnöke írja alá és hitelesíti aláírásával.

2. A Szövetség Elnöksége

Az Elnökség a Szövetség ügyvezető szerve.

A Szövetség Elnökségének feladata:

1. két közgyűlés között a Szövetség tevékenységének irányítása, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, kivéve a 4.1-4.6 és a 4.11-4.13. pontokban meghatározott közgyűlési hatásköröket;
2. a beszámolók közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés közgyűlés elé terjesztése;
4. a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. a Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megválasztásának előkészítése;
6. a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
7. az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
9. a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele és
10. a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
    1. Az elnökség 15 főből áll. Amennyiben az Elnökség választott tagjainak létszáma 9 fő alá csökken, az Elnökség tagjainak kiegészítésére közgyűlést kell összehívni.
    2. A vezető tisztségviselőket (az elnökség tagjait) a Szövetség tagjai közül kell választani. A vezető tisztviselőknek (az elnökség tagjainak) legfeljebb egyharmada választható a Szövetség tagjain kívüli személyekből [Ptk. 3:79.§ (3) bek.].

Amennyiben a Szövetség tagja jogi személy, az Elnökség tagjának az adott jogi személy tag választható meg, aki a megbízását az általa kijelölt természetes személy útján látja el. [Ptk. 3:22.§ (2) bekezdés]

A jogi személy elnökségi tagnak meg kell felelnie a Ptk. 3:79. § (3) bekezdése rendelkezésének.

3. A Szövetség elnöksége tiszteletbeli tagjainak választhatók a 15 fős elnökségen kívül azon személyek, akik az adott területen hosszú ideje kiemelkedő szakmai tevékenységet végeznek. Tiszteletbeli tagnak egyidejűleg maximum 3 fő választható. A tiszteletbeli tagok tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehetnek az elnökségi üléseken, de szavazati joggal nem rendelkeznek.
4. Az elnök, a társelnökök és az elnökség tagjai megválasztása 3 évre szól. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.

Amennyiben a vezető tisztségviselővé (elnökségi taggá) megválasztott tagszervezet és a tisztség ellátására általa eredetileg kijelölt természetes személy közötti, a képviseletre alapot adó jogviszony megszűnik, úgy a tagszervezet joga másik természetes személyt kijelölni [a Ptk. 3:22. § (2) bekezdése], azzal, hogy a kijelölés a tagszervezet eredeti megválasztásában meghatározott időtartamig szól.

A Szövetség elnökségi üléseinek egyes napirendi pontjai megvitatásához a Szövetség elnöksége tanácskozási joggal a tagvállalatok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit és a Szövetség munkabizottságainak vezetőit is meghívhatja.

5. Az elnökség jóváhagyja a Szövetség tagjainak kezdeményezésére szakágazatonként,
   illetve főbb tevékenység-csoportonként munkabizottságok, egyéb szervezetek, szakbizottságok létrehozását. Ezek így, különösen a Környezetvédelmi Bizottság, Hajlékony falú Csomagolószer-gyártók Bizottsága és a Magyar Aeroszol Szakbizottság a saját, de az elnökség által jóváhagyott működési szabályzatuk alapján működnek azzal, hogy legalább három taggal alakulhatnak meg. Egy tag több bizottságnak és egyéb szervezetnek is tagja lehet.
6. A Szövetség elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart. Az Elnökség üléseit a Szövetség elnöke, társelnökei és az ügyvezető főtitkár jogosult összehívni. Az ülésre szóló meghívókat legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napig, elektronikus úton kell megküldeni az Elnökség tagjai részére(ajánlott küldeményként kell postázni).
7. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Amennyiben az Elnökség létszáma 9 főre csökken, úgy legalább 5 tag jelenléte szükséges a határozatképességhez.

Határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén
a szavazást haladéktalanul meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni.

8. Kétharmados szótöbbség kell a határozatok meghozatalához az alábbi esetekben:
9. a Szövetség alapszabályának módosítására vonatkozó javaslat;
10. hatósági funkciók átvételére vonatkozó javaslat;
11. a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása;
12. az etikai normákra és annak módosítására vonatkozó javaslatok;
13. az ügyvezető főtitkár munkaszerződésének megkötése, módosítása és megszüntetése;
14. pártoló tagságra vonatkozó megállapodás megkötése.
15. Az Elnökség ügyrendjét saját maga állapítja meg. Az ügyrend lehetővé teheti, hogy az Elnökség ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának lényeges szabályait az ügyrendben kell megállapítani.
16. Az Elnökség tagjai 2023. április 27. napjától április 27. napjáig terjedő időtartamra:

10.1. A Szövetség tagjain kívüli személyekből választott Elnökségi tagok:

Elnök

Bencs Attila

Társelnökök:

Tóth Sándor György

Viszkei György

Elnökségi tag:

Galli Miklós

2. A Szövetség tagjai sorából választott Elnökségi tagok:

 

Az Elnökségi tag adatai:	Az Elnökségi tag által kijelölt természetes személy adatai:
GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.	Fekete Balázs
EGIS Gyógyszergyár Zrt.	Mérges Márta
Hamburger Recycling Hungary Kft.	Panyi László
Krajcár Csomagolóanyagipari Kft.	Krajcár Zsolt
O-I Hungary Kft.	Ördögné Papdi Zsuzsa
Paccor Hungary Kft.	Szabó Eva
Packking Kft.	Király László
Pikopack Zrt.	Tóth Zoltán
Reményi Csomagolástechnika Kft.	Reményi Antal Károly
Sipospack Kft.	Sipos Gyula
Széchenyi István Egyetem	Prof. Dr. Böröcz Péter János

 

3. A Felügyelőbizottság
4. A Szövetség közgyűlése 3 tagú Felügyelőbizottságot választ abból a célból, hogy az az ügyvezetést a Szövetség érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
5. Az első Felügyelőbizottság megválasztása a 2017. évet lezáró rendes közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2018. május 31. napjáig szól. Ezt követően a Felügyelőbizottságot 3 évre kell megválasztani.
6. A Felügyelőbizottság tagjának a Ptk-ban előírt szabályokon túlmenően tagvállalatok vezető tisztségviselői vagy a tagvállalatok által jelölt személyek választhatók.
7. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője.
8. A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.
9. A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség Elnökségéhez intézi.
10. A Felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.
11. A Felügyelőbizottság a Szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
12. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok legalább 2/3 jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást haladéktalanul meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
13. A Felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt.
14. A Felügyelőbizottság elnöke az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt.
15. A Felügyelőbizottság saját ügyrendje alapján működik. Az ügyrend lehetővé teheti, hogy a Felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának lényeges szabályait az ügyrendben kell megállapítani.
16. A Felügyelőbizottság tagjai:

Dr. Csapó Annamária

Jogviszony kezdete: 2024. március 22.

Jogviszony vége: 2027. március 22.

Jusztin Szilvia

Jogviszony kezdete: 2024. március 22.

            Jogviszony vége: 2027. március 22.

Magyar Béla József:

Jogviszony kezdete: 2023. január 19.

Jogviszony vége: 2026. január 19.

4. Az Ügyvezető főtitkár
5. A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző és szolgáltató szervezettel (Iroda) rendelkezik, amelynek vezetését az ügyvezető főtitkár végzi.
6. Az Ügyvezető főtitkár feladata többek között:
7. a Szövetség napi ügyeinek vitele;
8. a beszámolók előkészítése és az Elnökség elé terjesztése;
9. az éves költségvetés elkészítése és az Elnökség elé terjesztése;
10. a tagság nyilvántartása;
11. a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
12. a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
13. Az Iroda ügyrendjét a Szövetség Szervezeti Működési Szabályzatában az Elnökség hagyja
    jóvá.
14. Az Ügyvezető főtitkár megbízatása a megválasztást elfogadó nyilatkozatban rögzített legfeljebb 5 éves határozott időtartamra szól. Az ügyvezető főtitkár feladata az Iroda működésének irányítása a közgyűlés és az Elnökség iránymutatásai alapján. Feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.

7. §

A Szövetség képviselete

1. A Szövetséget harmadik személyek előtt a Szövetség elnöksége nevében a Szövetség elnöke, az általa kijelölt elnökségi tag vagy az ügyvezető főtitkár önállóan képviseli. Az önálló képviseleti jog kiterjed a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságra is.
2. A Szövetséget azon szervezetekben, amelyeknek tagja, a Szövetség elnöke, vagy az általa esetileg megbízott személy képviseli.
3. A Szövetség elnöke és ügyvezető főtitkára útján közvetlen kapcsolatban áll azon szervezetekkel, amelyeknek tagja.
4. A Szövetség elnöksége útján saját nevében közvetlen kapcsolatokat tart a főhatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel.

8.§

A Szövetség vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok

1. A Szövetség vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai és az ügyvezető főtitkár.
2. Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában végzik.
3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
7. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
8. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatása
9. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
10. visszahívással;
11. lemondással;
12. a vezető tisztségviselő halálával;
13. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
14. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
15. amennyiben jogviszonya a tagvállalatnál bármilyen ok miatt megszűnik;
16. amennyiben a tagvállalat tagsági viszonya megszűnik.
17. A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
18. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetséghez címzett, másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

9.§
A Szövetség Jelölőbizottsága

 

1. A 3 tagú Jelölőbizottságot az Elnökség kéri fel.
2. A Jelölőbizottság feladata a tagvállalati képviselők véleményének kikérése mellett a Szövetség elnökségére, elnökére, társelnökeire, és a Felügyelőbizottság tagjaira javaslatot tenni. A javasolt elnökség összetételénél ügyel arra, hogy összhangban legyen a tagvállalati kör szakági összetételével.
3. A Jelölőbizottság tagjai közül elnököt választ, és saját eljárási rendje alapján működik.

10.§
A Szövetség gazdálkodása

A Szövetség a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint gazdálkodik.

11.§
A Szövetség megszűnése

A szavazati joggal rendelkező valamennyi tag legalább háromnegyedes többsége szükséges.

12.§
Záró rendelkezés

Jelen alapszabállyal nem szabályozott kérdésekben a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók.

Ezen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2024. március 22. napján elfogadta.

Budapest, 2024. március 22.