By:
On:
In: Hírek

Végtelen szomorúsággal tudatjuk, hogy a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) alapító elnöke, Dr. Debreczeny István, életének 83. évében elhunyt.

A csomagolóipari vállalatok vezetőinek kezdeményezésére 1984-ben alakult meg a Magyar Kereskedelmi (később Gazdasági) Kamara Csomagolási Tagozata, amelynek alakuló ülésén az elnöki feladatok ellátására a tagok Dr. Debreczeny Istvánt, a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatóját kérték fel. A Csomagolási Tagozat hamarosan a Kamara egyik legaktívabb szakmai szervezete lett, pezsgő közösségi életet teremtett. Az elnök munkáját titkárként Dr. Kertész Béla, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ACSI) főosztályvezetője, később fejlesztési főmérnöke, valamint Viszkei György, a Kamara ETK Irodájának vezetője, kamarai összekötő segítette. A Csomagolási Tagozat hamarosan létrehozta – az ACSI működtetésében – a Csomagolási Tanácsadó Szolgálatot, amely díjmentes szolgáltatással segítette szakmai tanácsadási, információszolgáltatási és oktatási tevékenységével a tagvállalatokat. A szolgálat menedzselését az ACSI vezetői Nagy Miklósra bízták. A rendszerváltást megelőző években a Csomagolási Tagozat a gazdaságban bekövetkező folyamatos változásokról teltházas tájékoztatókat szervezett, a hallgatóság egy része sokszor az előadótermen kívülről tudta csak a programot követni.

Az 1990-ben módosított kamarai törvény önálló jogi személyiséggel rendelkező szakmai szervezetek létrehozását tette lehetővé. A lehetőséggel a Csomagolási Tagozat vezetői éltek is, 1990. március 6-án 72 tagvállalat szándéknyilatkozatot írt alá a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) megalakításáról, a nyilvántartási kérelmet 1990. május 18-án adták be, amit a Fővárosi Bíróság – Magyarországon másodikként – 1990. június 7-i hatállyal 2182 számon vett nyilvántartásba.

A Csomagolási Tagozat sikere alapján természetes volt, hogy a tagság Dr. Debreczeny Istvánt választotta meg az immáron szövetség elnökének. A CSAOSZ elnöksége első ülésén, 1990. július 25-én a Kőbányai Sörgyárban, Viszkei Györgyöt kérte fel a főtitkári feladatok ellátására. Természetesnek tűnt, hogy az ETK Iroda (Egységes Termékazonosító Kódrendszer – a mai vonalkód korabeli magyar változata) tevékenysége is a CSAOSZ-hoz kerüljön, azonban ezért harcolni kellett. Sikerrel jártak tárgyalóink, az EAN Nemzetközi Termékszámozási Szervezetben Magyarországot már a CSAOSZ képviselhette.

Dr. Debreczeny István 1993. évi közgyűlésen kérte elnöki feladatok alóli felmentését, a társelnöki megbízatást azonban elfogadta és a Szövetség kapcsolatrendszerének bővítésében segítette a mindenkori főtitkárt. Az elnöki poszton Galli Miklós követte, aki egészen 2014-ig töltötte be a CSAOSZ első számú vezetői feladatkörét. A 2014. évi közgyűlést követően már nem vállalt aktív szerepet az elnökségben, érdemei elismeréseként tiszteletbeli elnökségi tag cím adományozásával azonban a Szövetség továbbra is számított személyére.

Dr. Debreczeny István szakmai társadalmi munkája mellett a Dunapack Zrt. szakigazgatója, a papírhulladék gyűjtésére szakosodott Duparec Kft. (ma Hamburger Recycling Kft.) alapító ügyvezető igazgatója volt.

Ugyancsak alapító társügyvezetője lett – Magyar Béla mellett – a CSAOSZ által 1999-ben életre hívott EAN Hungary Kft.-nek, a mai GS1 Magyarország Nonprofit Zrt-nek.

Dr. Debreczeny István szakmai munkájáért számos állami és szakmai szervezeti díjat vehetett át, köztük 2008-ban a CSAOSZ „A szakmáért” életműdíját.

Dr. Debreczeny István elismerésben gazdag életpályája során kiválóan válogatta meg munkatársait, akikkel évtizedeken keresztül együtt dolgozva példaértékű egységet teremtve vezette országos ismertségre és becsültségre az idén épp 30 éves CSAOSZ-t.

Maradandót alkotott, magasra tette a lécet követőinek.

Dr. Debreczeny István emlékét a CSAOSZ örökre megőrzi.

 

Nyugodj békében István! Hiányozni fogsz!

 

By:
On:
In: Hírek

A rendkívüli helyzetben a szakminisztérium feladata az élelmiszerellátás zavartalanságának biztosítása – és ebbe értelemszerűen beletartozik a csomagolástechnika.

A válságkezelés érdekében a Miniszter olyan operatív csoport felállítását kérte Szövetségünktől, amely folyamatosan tartja a kapcsolatot a Minisztériummal és jelezni tudja a problémákat. Minden olyan információ megosztását kérik, amely azonnali intézkedést igényel, illetve a várható veszélyek kockázatának mérsékléséhez szükséges. Fontos kérés, hogy a várható események előrejelzése, a problémafelvetés mellett a lehetséges megoldási javaslatok is megfogalmazásra kerüljenek.

Az operatív csoportot a CSAOSZ felállította, a minisztériumi kapcsolattartó a Főtitkár, munkáját az elnökség öt tagja támogatja.

Szövetségünk abban tudja segíteni a Minisztériumot, hogy tagjaitól és a szakterület további szereplőitől bekér minden olyan információt, ami az élelmiszerek csomagolószer-ellátását esetlegesen akadályozza, hátráltatja és központi intézkedést igényel.

Az országunkban ezidáig példa nélküli rendkívüli állapot minél hatékonyabb kezeléséhez kérem az Önök felelősségteljes együttműködését.

Kérjük, hogy az alábbi található kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat: https://docs.google.com/forms/d/16raiojEF_pISJ_duJPAvhmh73lLc1qffTOmJrG5q06w/edit?usp=sharing

By:
On:
In: Hírek, Sajtóanyagok

A nemzetközi szaksajtó 2019 nyara óta folyamatosan kongatja a vészharangot az európai papírhulladék piacokon kialakult túlkínálatról. Az összességében 57 millió tonnás piacon mintegy 8 millió tonnás felesleg alakult ki elsősorban az ázsiai felvevőpiacok kiesése következtében. Előbb Kína, majd az idén Indonézia és Malajzia korlátozta jelentősen behozatalát. Jóllehet az Európában folyamatban levő újra feldolgozó kapacitásbővítések a következő öt évben a felesleg nagyobb hányadát várhatóan át tudják venni, ezek a létesítmények termelésbe lépése csak 2021-2025 között várható. A túlkínálat a hulladékárak drasztikus esését eredményezte, az árak 2017-hez viszonyítva harmadukra, 2018-hoz képest felükre estek vissza 2019 decemberére és a tendencia folytatódik. A jelenleg kialakult válsághelyzethez hasonlót 2008-2009-es válság idején tapasztalhattunk, amikor egyes hulladékfajták ára negatív volt, azaz fizetni kellett a hulladék átvételéért.

A papírhulladékok ára Magyarországon is hasonlóképpen alakult, a csomagolási papírhulladék nettó átlagára 2019 decemberében 18 Ft/kg a 2018. évi 37 forinttal szemben, amely már messze nem fedezi a lakossági szelektíven gyűjtött hulladékok és az ipari-kereskedelmi hulladékok egy részének a kezelési költségeit. Ebben a piaci helyzetben meglepetésként értesült az iparág arról, hogy a 2019 november 14.-én kiadott 2020. évi OGYHT a lakossági papírral együtt gyűjtött társított csomagolási hulladék hasznosításának mértékét 35 Ft/kg-ról 32Ft/kg-ra, az ipari-kereskedelmi hulladékoknál 5,2 Ft/kg-ról 4,1Ft/kg-ra csökkentette. A támogatások forrása a jelenlegi szabályozás szerint a termékdíj, amelyet azért fizetnek be a kötelezettek, hogy helyettük az állam gondoskodjon a csomagolási hulladékok újrahasznosításáról. Az OGYHT számai alapján a papír csomagolásokra befizetett 8,4 milliárd forintból a lakossági és ipari- kereskedelmi hulladékok gyűjtésére mindössze 2,1 milliárd forintot irányoztak elő.

A kialakult helyzetben sürgős intézkedésekre lenne szükség annak megakadályozása érdekében, hogy a papírgyűjtésben és -újrahasznosításban közreműködő piaci szereplők ne kényszerüljenek tevékenységük korlátozására vagy felfüggesztésére. A jelenlegi piaci helyzet indokolja, hogy a kötelezettek által befizetett 19 Ft/kg termékdíj döntő részét az állam a hulladékkezelésre fordítsa. Magyarországon a csomagolási hulladékok újrahasznosításának összesített aránya jelentősen elmarad a vonatkozó EU irányelv célértékeitől annak ellenére, hogy a papírhulladékoknál túlteljesítjük a célokat, ezért súlyos következményekkel járhat a papírban elért eredmények romlása.

Európa nagy részével szemben Magyarországon rendelkezésre állnak a kapacitások mind a begyűjtés, mind az újrafeldolgozás tekintetében. A kötelezettek befizetései fedezik a válságkezeléshez szükséges pénzügyi forrásokat. Az EU körforgásos gazdaság élénkítésére 2018 májusában kiadott rendeletcsomagja előírja azt, hogy az e címen beszedett díjakat a hulladékgazdálkodás finanszírozására kell fordítani. A hulladékgazdálkodás irányítása, a pénzeszközökkel való gazdálkodás Magyarországon ma központosított állami hatáskör. Ezért az érintett szakmai szereplők a válság kezelését és sürgős kormányzati lépéseket szorgalmaznak.

Budapest 2019. december

Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség

« Előző oldal — Következő oldal »