Az 1990-es év Magyarország életében több nagyjelentőségű változást is hozott, megalakult az Antall-kormány, majd Göncz Árpád személyében új köztársasági elnököt választott a Parlament. Szűkebb szakterületünkön pedig 72 vállalat – önkéntes elhatározással – az országban másodikként megalapította a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséget, a CSAOSZ-t, a szervezet irányításával pedig a döntésük meghozatalához alapot adó munkát végző – a Magyar Gazdasági Kamara keretei között működő – Csomagolási Tagozat vezetőjét, vezetőit bízta meg.

A politikai és gazdasági fordulat azt is jelentette, hogy a hazai vállalatoknak az addig megszokottól merőben eltérő, új követelmények, kihívások elé kellett nézniük.

Ebben a folyamatosan változó környezetben a szakmai szervezet legfőbb feladata a tagvállalatai érdekeinek védelme, információval való segítése, valamint hosszú távú és előre mutató célok megfogalmazása és képviselete kellett legyen.

A CSAOSZ számára világosan körvonalazódott, a csomagolásra vonatkozó hazai jogi és műszaki szabályozásokat a már kialakult piacgazdasággal rendelkező, fejlett iparral rendelkező országokban, elsősorban az európai közösségben kialakult jogrendszerhez kell igazítani, hogy vállalataink az összeomlott kelet-európai piacaikat mielőbb a nyugat-európaiakra válthassák.

Ehhez pedig az kellett, hogy a csomagolást érintő jogszabályok EU-konformok legyenek, még akkor is, ha 1990-ben az európai uniós csatlakozás még a távoli messzeségben sem derengett.

Ez az EU harmonizációs munka az elmúlt, már több mint 30 évben a hulladékok, ezen belül is a csomagolási hulladékok, a csomagolások megfelelősége és az aeroszol csomagolások szabályozásában öltött testet.

A CSAOSZ-ban ez a munka szervezett keretek között, bizottságok koordinálása mellett folyt.

Az CSAOSZ Környezetvédelmi Bizottsága (a HAPEC) legfontosabb törekvése és elért eredménye a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését és a hasznosító ipar kiépítését katalizáló Magyarországon első, csomagolási hulladékot hasznosító koordináló szervezet működése jogi kereteinek kidolgozása, majd létrehozása volt.

Mindmáig egyedülálló és talán megismételhetetlen teljesítményt nyújtottak azok az „ősalapítók”, akik a jövőbe vetett feltétlen hitüket kifejezve ez idáig bizonnyal hazánk legnagyobb önszabályozó testületét hozták létre közel 7 milliárd forintos éves forgalommal és 3000 taggal.

Nyugat-európai minta alapján, piaci szereplők által létrehozott és üzemeltetett, az uniós gyártói felelősség elvén működő rendszer épült ki, amely rövid idő alatt képes volt az európai direktívák szerinti követelményeket teljesíteni.

A magyar jogrendszerben – ha nem is a CSAOSZ által helyesnek tartott sorrendben –, de sikerült az európai elvek alapján kidolgozni a hulladékgazdálkodás szabályozását, ebben érvényre juttatni a csomagolási és a csomagolási hulladék irányelv tartalmát. Sikerült az európai szabályozási rendszerben „testidegen” magyar környezetvédelmi termékdíj törvényt az ún. mentességi rendelet megalkotásával az EU elveken alapuló rendszerhez igazítani.

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének hazai szabályozása során az EU csomagolási irányelvéhez harmonizált hét európai szabványt és két CEN jelentést a CSAOSZ szakmai irányítása mellett honosítottuk, majd érvényesítettük azon álláspontunkat, hogy a megfelelőség értékelést a gyártó végezze, ezzel jelentős idő-, anyagi és munkaráfordítástól kíméltük meg az érintetteket. A rendszer zökkenőmentes bevezetése érdekében a szakmai közösség számára szervezett keretek között tanfolyamokat is tartottunk.

A csomagolás egy speciális, igen szigorú műszaki szabályozás mellett működő területét jelentik az aeroszolok. A CSAOSZ szervezeti keretei között szakbizottságként működő Magyar Aeroszol Szövetség (MASZ) létrejöttének is az volt az alapvető célja, hogy mind a kapcsolódó csomagolószer-gyártók, mind pedig az aeroszol csomagolást előállítók a legteljesebb mértékben legyenek képesek megfelelni a legjelentősebb piacot jelentő nyugat-európai követelményeknek. A MASZ tagok példás összefogásával és munkájával sikerült 15 európai szabványt magyarra fordítani és saját finanszírozásban meg is jelentetni.

A CSAOSZ az elmúlt 30 évben komoly munkát végzett. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy a jogi és műszaki szabályozási környezet megteremtésével a hazai csomagolószer export a teljes hazai gyártás – értékben és tömegben egyaránt – közel 50%-át éri el, de például a hazai aeroszol csomagolószerek 85-90%-a európai piacon kerül értékesítésre.