Dr. Bozóki Ferenc a Csongrád megyei Sándorfalván született 1950-ben. A szülei jogásznak szánták, a középiskolában azonban világossá vált, hogy a kémia, a matematika, a fizika iránt vonzódik, és gombóc van a torkában, ha szerepelnie kell. E tulajdonságok hamar eldöntötték a további életpályáját.

A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium orosz szakán végzett 1968-ban, majd a JATE (József Attila Tudományegyetem, ma Szegedi Tudományegyetem) Vegyész szakán szerezte diplomáját.

Doktori értekezését 1976-ban szerezte „Nitrogéntartalmú szerves vegyületek hatása a vas korróziójára kén-hidrogént tartalmazó elektrolitokban” címmel.

Az egyetemi évei alatt a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat társadalmi ösztöndíjasa volt. Később Pálmai Antal – az egykori kollégiumi szobatárs, a szegedi Medikémia Szövetkezet főmérnöke – hívására a Szövetkezetnél helyezkedett el és műszaki fejlesztési csoportvezetőként a laborba került.

Amikor a Szövetkezet tagjai Pálmai Antalt választották meg elnöknek, akkor dr. Bozóki Ferenc főmérnök lett. A fejlesztésben így kapott szabad kezet.

Az ózonlyukat okozó freon hajtógáz helyett elsőként dolgozta ki a KGST országok közt a széndioxid alkalmazását.

A diklórdifluormetán színtelen, szagtalan, könnyen cseppfolyósítható, nem mérgező, a fémfelületeket nem támadja meg. Egy amerikai tudós álláspontja szerint a freon veszélyezteti a Földet jótékonyan körülvevő ózonpajzsot. E réteg védi meg az életet, hiszen semlegesíti az ibolyántúli sugárzás káros hatását. Később jött egy másik amerikai tudós, aki azt bizonygatta, hogy a freon nem is olyan veszélyes. Kitört a „freon-háború”.

Pálmai Antallal úgy gondolták, hogy összekapcsolják a megtakarítást a felhasználás esetleges negatív hatásának kiszűrésével. Sikerült a freont széndioxiddal helyettesíteni, 1986-ban hivatalosan is bejelentették a szabadalmat. Hatalmas sikert eredményezett ez a fejlesztés, a cég nyereségének 15%-át adta.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 1995-ben alapította meg szakbizottságként a Magyar Aeroszol Szövetséget, amely első elnökének, az aeroszolcsomagolásban akkorra már nevet és elismerést szerzett Dr. Bozóki Ferencet választotta. Vezetésével a hazai aeroszoltöltők és -palackgyártók sikeresen fel tudtak készülni az Európai Unióhoz való csatlakozás műszaki követelményeinek teljesítésére.

 

Dr. Bozóki Ferenc szakmai munkáját megszámlálhatatlan elismerés kísérte, többek között négyszer kapta meg a Kiváló Újító arany fokozatát, tulajdonosa a Kiváló Feltaláló arany, és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának.

A kitüntetések örömmel töltötték el, de a munkája a hobbija is volt egyben. Számára az eredmény volt a fontos, amit csak csapat érhet el. Egy pillanatra sem feledkezett meg a munkatársairól, ugyanakkor keménykezű, szigorú és következetes volt. Úgy vélte, csak úgy lehet eredményes, ha sikeres a csapat. A siker pedig a munkán múlik. Jelszava: „A lécet ma mindig magasabbra kell tenni, mint tegnap.”

Elengedhetetlen volt mindezek mellett a szívóssága, a kitartása. Feladni soha nem szabad – ezt életfilozófiájának vallotta. És ezt sugározta munkatársai felé is, mind követendő példaként, mind elvárásként.

 

Dr. Bozóki Ferencnek fontos szerepe volt abban, hogy a kezdetekben nagyon mostoha körülmények között működő Medikémia ISZ a termelési értékét több mint tízszeresére növelje és nemcsak magyar viszonyokat tekintve, sokak által irigyelt modern középüzemmé váljon, ezzel megalapozta a sikereit, jó hírnevét a mai Medikémia Zrt-nek, ahol haláláig aktívan dolgozott.

 

Nyugodjék békében!